A városfejlesztés és a közösségi tervezés egyre fontosabb szerepet kap a modern városi környezet alakításában. Egy kerület fejlődése ma már nem kizárólag műszaki vagy építészeti kérdés: legalább ennyire szól arról is, hogy az ott élők hogyan érzik magukat a saját környezetükben, milyen problémákkal szembesülnek nap mint nap, és milyen jövőt szeretnének maguknak és családjuknak.
A kerület új főépítésze, Baksa-Valánszki Sára ebben a szemléletben kíván dolgozni. Nem egyetlen ember ízlésére vagy döntéseire épülő városalakításban hisz, hanem a közösségi gondolkodásban, a fenntartható fejlődésben és az együttműködésben. Korábban osztályvezetőként dolgozott az önkormányzatnál, így jól ismeri a kerület működését, adottságait és kihívásait is.
Interjúnkban szakmai hátteréről, a közösségi tervezés jelentőségéről, a kerület jövőjéről és arról beszélgettünk vele, hogyan szeretne dolgozni a helyben élőkért.
A kerület új főépítésze, Baksa-Valánszki Sára, 2008-ban végzett a Corvinus Egyetem településmérnök szakán. Pályafutását önkormányzati területen kezdte, először Csepelen, építéshatósági területen dolgozott, majd 2012-ben került a 18. kerületbe. A főépítészi területtel 2016-tól foglalkozik aktívan, 2022 óta vezette a főépítészi osztályt, 2026 januárjától pedig már főépítészként dolgozik.
Jelenleg a Fenntartható Fejlődési Főosztály vezetőjeként öt különböző terület munkáját hangolja össze: a műszaki, vagyongazdálkodási, környezetvédelmi, városfejlesztési és pályázati feladatokat ellátó osztályokét. Meggyőződése, hogy ezek a területek csak együttműködve képesek valóban élhető és fenntartható városi környezetet teremteni.
2008-ban végeztem a Corvinus Egyetem településmérnök szakán. Már a diploma megszerzése után önkormányzati területen kezdtem dolgozni, először Csepelen, az építéshatóságnál. Hosszú ideig ezen a területen dolgoztam, majd 2012-ben kerültem a 18. kerületbe.
A főépítészi feladatokkal 2016-tól kezdtem intenzívebben foglalkozni. Településmérnökként mindig is közelebb állt hozzám a városfejlesztés és a városrendezés, ezért nagyon örültem annak, hogy ezen a területen is dolgozhatok. 2022 óta vezettem a főépítészi osztályt, 2026 januárjától pedig főépítészként folytatom ezt a munkát.
Valójában ez a szerep számomra nem jelent teljesen új feladatot, hiszen osztályvezetőként és korábban ügyintézőként is nagyon szoros együttműködésben dolgoztam a különböző önkormányzati osztályokkal.
Egy városfejlesztési döntés előkészítése és megvalósítása nagyon sok szereplő összehangolt munkáját igényli. A döntéselőkészítéstől a kivitelezésig számos területet érint egy-egy projekt, ezért fontos, hogy ezek az osztályok jól tudjanak együttműködni egymással. Ezt a szemléletet viszem tovább most is.
Elsősorban városfejlesztő főépítésznek tartom magam. Számomra az épített környezet alakítása nem egyetlen ember ízléséről vagy döntéséről szól, hanem közös gondolkodásról. Azt vallom, hogy a fejlesztéseknek az itt élők érdekeit kell szolgálniuk. A hosszú távú városrendezés és városfejlesztés az egyik legfontosabb feladat. Nem hiszek abban, hogy egy főépítésznek a saját ízlését kellene ráerőltetnie a lakókra vagy az építkezőkre.
Ezért is tartom fontosnak a helyi építészeti tervtanács szerepét. A célunk nem az, hogy elutasítsunk vagy bíráljunk, hanem az, hogy segítő, építő jellegű javaslatokat adjunk. Olyan épített környezetet szeretnénk létrehozni, amely mindenki számára élhető, szerethető és hosszú távon fenntartható.
A legfontosabb számomra a fenntartható fejlődés. A főosztály neve is ezt tükrözi: Fenntartható Fejlődési Főosztály.
Minden fejlesztésnél szem előtt tartjuk a környezettudatosságot, a hosszú távú működőképességet és azt, hogy a döntéseink ne csak a jelennek, hanem a jövőnek is szóljanak.
A városfejlesztés ma már rendkívül összetett feladat. A klímaváltozás, a gazdasági kihívások és a társadalmi problémák mind olyan tényezők, amelyekre előrelátóan kell reagálni. Egy épület vagy egy városrész nem öt vagy tíz évre készül, hanem akár ötven vagy száz évre, ezért különösen fontos a felelős gondolkodás.
A legnagyobb kihívást nem elsősorban az építészeti örökség megőrzése jelenti, hanem az, hogy olyan élhető városi környezetet tudjunk kialakítani és fenntartani, amely hosszú távon kiszolgálja a lakókat.
Ez magában foglalja az infrastruktúra fejlesztését, a közlekedési hálózatok működését, a szociális infrastruktúrát és mindenekelőtt a zöld környezet megóvását.
A klímaváltozás miatt egyre nehezebb fenntartani a zöldfelületeket, miközben ezek szerepe egyre fontosabb. Peremkerületként különösen sok kihívással kell szembenéznünk, de ezek egyben lehetőséget is jelentenek arra, hogy tudatosan és előrelátóan alakítsuk a jövőt.
A legfontosabb cél a fenntartható városfejlesztés.
A kerületben számos olyan terület található, amely fejleszthető, akár új funkcióval, új beépítéssel vagy infrastruktúra-fejlesztéssel. Ezeknél mindig az a legfontosabb kérdés, hogyan lehet úgy fejleszteni egy területet, hogy az ne terhelje a környezetét, hanem inkább javítsa azt.
A cél az, hogy olyan városrészek jöjjenek létre, amelyek élhetőek, működőképesek és hosszú távon fenntarthatóak.
A közösségi tervezés szerepét igazán a gyakorlatban értettem meg.
Az első ilyen folyamatok során még nem gondoltam, hogy ennyire fontos lehet a lakosság bevonása, de a személyes tapasztalatok gyorsan megmutatták, mennyire sokat ad hozzá egy-egy projekt sikeréhez.
Ha valóban meghallgatjuk az embereket, nem csak kérdőívek formájában, hanem személyes beszélgetések során is, akkor sokkal pontosabban lehet feltárni a valós problémákat és megtalálni a jó megoldásokat.
A közösségi tervezés nemcsak a döntések legitimitását erősíti, hanem segít abban is, hogy a tervek valóban a helyi igényekre reagáljanak.
Attól, hogy minél szélesebb körben sikerül bevonni a lakosságot.
Az egyik legnagyobb kihívás az, hogyan lehet megtalálni azokat a csatornákat és módszereket, amelyekkel a lehető legtöbb érintettet meg lehet szólítani.
A részvételi folyamat akkor hiteles, ha nem csak néhány aktív ember véleménye jelenik meg benne, hanem valóban sokféle szempont és élethelyzet találkozik.
Minden olyan ügyben, amely a helyben élők életét érinti.
A városfejlesztési döntésektől kezdve a parkok, közterek, utak vagy szabályozási tervek kialakításáig rengeteg olyan kérdés van, amely közvetlenül befolyásolja az emberek mindennapjait.
Ezekben a témákban fontos, hogy a lakók elmondhassák a véleményüket, hiszen ők ismerik legjobban a saját környezetüket, a problémákat és az igényeket.
Ez az egyik legnehezebb feladat.
Az aktív korú lakosságot ma már leginkább digitális felületeken lehet megszólítani: közösségi médiafelületeken, online kérdőívekkel, applikációkkal vagy más digitális eszközökkel.
Fontos azonban, hogy mindig az adott célcsoporthoz igazodjon a kommunikáció. Más csatornákon lehet elérni a fiatalokat, az idősebbeket vagy éppen a családosokat.
A széles körben terjesztett kérdőívek, problématérképek és online felmérések sok hasznos információt adhatnak egy-egy fejlesztési tervhez.
Ugyanakkor számomra a személyes találkozások a legfontosabbak. Amikor az emberek személyesen tudják elmondani a tapasztalataikat, az sokkal árnyaltabb és mélyebb képet ad.
Korábban több olyan folyamatban is részt vettünk, ahol egy-egy szűkebb terület lakóit személyesen hallgattuk meg, akár több napon keresztül. Ezek a beszélgetések rendkívül értékes információkat adtak a tervezéshez.
Jelenleg főként projektmegbeszélések és egyeztetések keretében dolgozunk együtt, de a jövőben várhatóan szorosabb együttműködés is kialakulhat bizonyos projektek kapcsán.
Az InnoK fontos partner lehet abban, hogy a közösségi tervezési folyamatok kommunikációja hatékonyabbá és szélesebb körben elérhetővé váljon.
Az elmúlt években több európai uniós finanszírozású projektben vettem részt, amelyek nagyon inspirálóak voltak.
Ezek elsősorban környezetvédelmi, vízgazdálkodási, csapadékvíz-kezelési és klímavédelmi projektek voltak. Nagyon sok jó gyakorlatot, módszert és szemléletet lehetett megismerni más országok példáiból.
Úgy gondolom, hogy ezeknek a projekteknek az egyik legnagyobb értéke az, hogy lehetőséget adnak a tapasztalatcserére és arra, hogy a bevált megoldásokat a saját környezetünkben is alkalmazni tudjuk.
Azt szeretném, hogy a főépítészi területre és a főosztályunkra ne kötelező akadályként vagy nehézséget jelentő szereplőként tekintsenek, hanem partnerként.
A célunk az, hogy segítsük a lakókat, támogassuk az építkezéseiket, és közösen alakítsunk ki egy olyan környezetet, amely hosszú távon mindenkinek jó.
Mindig azt vallottam, hogy nem „ügybonyolítók”, hanem „ügyintézők” szeretnénk lenni. Az együttműködésben hiszek.
A célom a hosszú távú, fenntartható fejlődés, együttműködésben a közösséggel.
Olyan városi környezetet szeretnék segíteni kialakítani, amelyben jó élni, amely fejlődik, de közben megőrzi az élhetőségét és az emberközpontúságát.
Mivel magam is a kerületben élek, számomra ez nem csupán munka, hanem személyes ügy is.
Forduljanak hozzánk bizalommal, ha bármilyen problémájuk vagy kérdésük van, tekintsenek ránk segítő szándékú partnerként, mert bár az Önkormányzat eljárási lehetőségei az elmúlt évek bürokráciacsökkentő intézkedései nyomán jelentősen beszűkültek, de mindig igyekszünk a lehetőségeink keretei között a legcélravezetőbb megoldást megtalálni.
Hiszen a kerület és a lakókörnyezetünk megóvása közös ügyünk. Akkor tudunk igazán jó döntéseket hozni, ha együtt gondolkodunk arról, milyen helyen szeretnénk élni.