Az, hogy egy épület új funkciót kap, önmagában még nem társadalmi innováció. Attól válik azzá, ha a fizikai átalakítás mögött valódi helyi igények, érintetti szempontok és hosszú távon működtethető közösségi logika jelenik meg.

Az Üllői úton található korábbi Pálma Fitness épülete a Budapest XVIII. kerületi pilot fejlesztés részeként ifjúsági házzá és közösségi HUB-bá alakul. A BLUEPRINT Horizon Europe projekt keretében megvalósuló fejlesztés célja egy olyan befogadó, könnyen elérhető és többfunkciós közösségi tér létrehozása, amely a helyi fiatalok részvételét, tanulását, készségfejlesztését, kapcsolódását és aktivitását támogatja.

Az InnoK Tudásmenedzsment Intézet a projekt előkészítő, elemzési szakaszában stakeholder- és felhasználói csoportelemzéssel támogatta a Budapest XVIII. kerületi pilot helyszín fejlesztését. A cél az volt, hogy a tervezett átalakítás ne pusztán épületfelújításként, hanem társadalmi innovációs és közösségfejlesztési folyamatként legyen értelmezhető.

Helyi igényekből kiinduló fejlesztés

A közösségi terek kérdése ma nem egyszerűen infrastrukturális ügy. Egy városrészben az, hogy hol lehet találkozni, tanulni, programokat szervezni, segítséget kérni vagy közösen gondolkodni, közvetlenül befolyásolja a helyi kapcsolódás minőségét.

Az InnoK Budapest XVIII. kerületében végzett társadalomkutatási tapasztalatai alapján a helyi közösségek számára kiemelten fontosak a közösségi terek, a helyi együttműködések és a lakókörnyezet fejlesztésének lehetőségei. A kerület különböző városrészei eltérő adottságokkal és szükségletekkel rendelkeznek, mégis közös pontként jelenik meg a kapcsolódás, az együttműködés és a környezet jobbá tételének igénye.

Ezért különösen fontos, hogy az Üllői úti ifjúsági ház és közösségi HUB már a tervezés szakaszában figyelembe vegye a helyi szereplők, különösen a fiatalok szempontjait. Egy ilyen tér hosszú távon csak akkor lehet valóban működőképes, ha nem kívülről ráhelyezett funkcióként jelenik meg, hanem a helyi szükségletekre reagáló, bevonásra épülő közösségi infrastruktúraként.

Kikhez szólhat az új HUB?

Az elemzés több érintetti és felhasználói csoportot azonosított. A fejlesztés szempontjából kiemelt szereplők a helyi fiatalok, a környékbeli lakosok, az önkormányzati szereplők, az oktatási intézmények, a civil és ifjúsági szervezetek, a szociális intézmények, a kulturális és közösségi szereplők, valamint a helyi vállalkozások.

A tervezett HUB egyik fontos feladata az lehet, hogy ezeket a szereplőket ne egymástól elszigetelten kezelje, hanem kapcsolódási pontokat teremtsen közöttük. Egy jól működő közösségi tér nemcsak programhelyszín, hanem találkozási felület is: intézmények, szakemberek, fiatalok, családok és civil szereplők között.

Kiemelt figyelmet igényelnek azok a sérülékenyebb vagy kevésbé bevont társadalmi csoportok is, amelyek részvétele nem magától értetődő. Az inkluzív működés nem pusztán nyitott ajtókat jelent, hanem tudatos megszólítást, akadálymentes hozzáférést, közérthető kommunikációt és bizalomépítést.

Fiatalbarát, nem stigmatizáló térre van szükség

A fiatalok számára egy közösségi tér akkor válhat valóban használhatóvá, ha nem hivatalos, távolságtartó vagy megbélyegző környezetként jelenik meg. Olyan helyre van szükség, amely egyszerre biztonságos, nyitott, tanulásra alkalmas, közösségi programoknak helyet adó és informális találkozásokra is megfelelő.

A HUB többféle felhasználói igényre reagálhat. Ilyen lehet a tanulásra és készségfejlesztésre alkalmas helyiségek biztosítása, ifjúsági programok és mentorálási lehetőségek szervezése, digitális eszközökhöz és információhoz való hozzáférés erősítése, valamint közösségi események és együttműködések támogatása.

A fejlesztés egyik legfontosabb lehetősége éppen az, hogy a fiatalok ne csupán használói, hanem alakítói is legyenek az új térnek. Ez szemléleti kérdés. Más eredményt hoz egy fiataloknak létrehozott intézmény, és mást egy olyan tér, amelynek tervezésébe, kipróbálásába és működésébe a fiatalok is érdemben bekapcsolódhatnak.

Részvétel és bizalomépítés nélkül nincs valódi közösségi fejlesztés

Az InnoK elemzésének egyik fontos megállapítása, hogy a fejlesztés sikeréhez tudatosan szervezett részvételi folyamatokra van szükség. A helyi döntéshozás, a szakértői tudás és a közösségi tapasztalat akkor kapcsolható össze eredményesen, ha az érintettek strukturált, facilitált helyzetekben mondhatják el véleményüket.

A részvétel azonban nem automatikus. Akadályt jelenthet az információhiány, a bizalomhiány, az idő- és erőforráshiány, a digitális hozzáférés egyenlőtlensége, az akadálymentességi hiányosságok vagy éppen a fiatalok alacsony részvételi motivációja.

Ezért a projektnek egyszerre kell személyes és online bevonási formákat kínálnia. Fontos a közérthető, fiatalbarát kommunikáció, az iskolákon és civil szervezeteken keresztüli elérés, valamint az, hogy a résztvevők visszajelzést kapjanak arról, hogyan épültek be javaslataik a folyamatba.

Az InnoK javaslatai szerint a fejlesztést rendszeres stakeholder-találkozók, ifjúsági fókuszcsoportok, részvételi workshopok, digitális visszajelzési csatornák, közösségi tesztelési alkalmak és Living Lab alapú együttműködések támogathatják.

Több mint épületfelújítás

Az Üllői úti korábbi Pálma Fitness újrahasznosítása önmagában is fenntartható fejlesztési irányt képvisel. A helyszín jól azonosítható, könnyen megközelíthető, és alkalmas lehet arra, hogy új közösségi funkciót kapjon.

A valódi lehetőség azonban nem csak az épületben van. A projekt tétje az, hogy létrejöhet-e egy olyan ifjúsági és közösségi tér, amely egyszerre támogatja a helyi részvételi kultúrát, a közösségi kohéziót, az intézmények közötti együttműködést és a társadalmi innovációt.

A hosszú távú siker azon múlik, hogy kialakul-e fenntartható működtetési modell, sikerül-e elérni a különböző célcsoportokat, és biztosított lesz-e az inkluzív, akadálymentes működés. A közösségi beágyazottság hiánya, az alacsony részvételi hajlandóság vagy a finanszírozási bizonytalanságok olyan kockázatok, amelyekre már a tervezés során választ kell adni.

A BLUEPRINT projektben az InnoK célja, hogy kutatási, részvételi és társadalmi innovációs módszereivel hozzájáruljon egy olyan közösségi tér létrejöttéhez, amely valóban a helyi igényekre épül, és hosszú távon is értéket teremt a kerület fiataljai és közösségei számára.