Szinte minden magyar település fejlődött 2014 óta, de korántsem azonos ütemben. Az Egyensúly Intézet 2026-os Településindexe szerint a fejlődési pályát gazdasági, társadalmi és infrastrukturális tényezők együtt alakítják. Különösen fontos a képzett lakosság jelenléte és a fővároshoz való kapcsolódás. Pestszentlőrinc–Pestszentimre 2014 óta egyértelműen fejlődött: indexpontszáma 9 ponttal emelkedett. A budapesti kerületek közötti 18. helyezése ugyanakkor nem változott. Mit mondanak ezek az adatok a XVIII. kerület fejlődési lehetőségeiről?

Az Egyensúly Intézet 2024-ben létrehozott Településindexe 3154 magyar település és Budapest 23 kerületének fejlettségét hasonlítja össze. Az index több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat és 53 indikátor alapján vizsgálja a települések helyzetét és fejlődési pályáját.

A 2026-os eredmények egyik fontos tanulsága, hogy miközben 2014 óta szinte valamennyi magyar település fejlődött, a változás ütemében jelentős különbségek vannak. Ezért egy település vagy városrész értékelésénél nemcsak azt érdemes vizsgálni, hogy hol áll ma, hanem azt is, hogy milyen irányban és milyen ütemben változik.

A tudás mint városfejlesztési erőforrás

A Településindex elemzése szerint a dinamikus fejlődéssel különösen erős kapcsolatot mutat a diplomás lakosság aránya: ahol magasabb a képzett népesség aránya, ott jellemzően kedvezőbb fejlődési pálya rajzolódik ki.

Ez városfejlesztési szempontból lényeges megállapítás. Egy település versenyképessége nem kizárólag azon múlik, hogy mennyi fizikai infrastruktúrát épít vagy hány beruházást valósít meg. Legalább ennyire fontos, hogy képes-e megtartani és odavonzani a képzett, aktív lakosságot, illetve olyan környezetet teremteni, amelyben a tudás, az innováció, a helyi gazdaság és a jó életminőség egymást erősíti.

A kutatás másik fontos összefüggése a Budapesthez való közelség. A főváros gazdasági, oktatási, munkaerőpiaci és szolgáltatási koncentrációja jelentős fejlődési előnyt jelenthet a hozzá szorosan kapcsolódó települések számára.

Budapest kerületeinek eltérő teljesítménye ugyanakkor azt is mutatja, hogy a kedvező földrajzi helyzet önmagában nem elegendő.

Budapest sem egyformán fejlődik

A Településindex alapján a budapesti kerületek fejlettségi rangsorát 2026-ban az V. kerület, Belváros-Lipótváros vezeti, amely egyben a legdinamikusabban fejlődő fővárosi városrész is. A fejlettségi rangsorban a VI. kerület, Terézváros követi, a harmadik helyen pedig az I. kerület áll.

A fejlődés dinamikáját tekintve az V. kerület mellett a VIII. és a XI. kerület is kiemelkedik. A VIII. kerület esetében a nagyszabású városrehabilitációs folyamatok, a XI. kerületben pedig többek között az új lakó- és irodafejlesztések kapcsolódnak az elmúlt évek jelentős változásaihoz.

Mindez egy fontos különbségre hívja fel a figyelmet:

egy kerület jelenlegi fejlettsége és fejlődési dinamikája nem ugyanaz.

Egy kedvezőtlenebb helyzetből induló városrész tudatos és következetes beavatkozásokkal gyorsabb fejlődési pályára állhat. Városfejlesztési szempontból ezért a rangsor mellett legalább olyan fontos a változás irányának és sebességének vizsgálata.

XVIII. kerületi kitekintés: fejlődés, de változatlan relatív pozíció

A 2026-os Településindex már konkrét képet ad Pestszentlőrinc–Pestszentimre helyzetéről is.

A XVIII. kerület 2026-ban a 18. helyen áll Budapest 23 kerületének rangsorában, Településindex-pontszáma 27.

A hosszabb távú változás azonban ennél érdekesebb:

2014-hez képest a XVIII. kerület indexpontszáma 9 ponttal emelkedett, miközben rangsorhelyezése nem változott.

A két mutatót együtt érdemes értelmezni. A +9 pontos változás azt mutatja, hogy a kerület az elmúlt bő évtizedben fejlődött. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy Pestszentlőrinc–Pestszentimre a budapesti kerületek egymáshoz viszonyított rangsorában előrébb kerüljön.

A fejlődés tehát megtörtént, de egyelőre nem eredményezett relatív felzárkózást Budapest kerületei között.

Városfejlesztési szempontból éppen ez az egyik legérdekesebb kérdés. Nem egyszerűen az a feladat, hogy folytatódjon a fejlődés, hanem az, hogy mely területeken gyorsítható annak üteme, és mely sajátos XVIII. kerületi adottságokból teremthető a jelenleginél nagyobb fejlődési előny.

1. A képzett lakosság megtartása stratégiai kérdés

Ha a Településindex szerint a diplomás lakosság aránya az egyik legfontosabb tényező a települések fejlődési dinamikájában, akkor ennek közvetlen XVIII. kerületi következménye is van.

Nem elegendő, hogy a képzett és gazdaságilag aktív lakosság a kerületben lakjon, miközben munkája, szolgáltatásfogyasztása, kulturális élete és társadalmi kapcsolatai döntően Budapest más részeihez kötődnek.

A hosszú távú cél egy olyan kerület lehet, amely nemcsak lakóhelyet, hanem minőségi városi életet is kínál: helyben elérhető szolgáltatásokat, kulturális és közösségi lehetőségeket, találkozási pontokat, vonzó közterületeket, gazdasági lehetőségeket és erős helyi identitást.

A humán tőke megtartása ebből a szempontból nem pusztán oktatási vagy demográfiai kérdés. Városfejlesztési kérdés is.

2. A peremhelyzetből kapuszerep

A XVIII. kerület egyik legfontosabb sajátossága, hogy egyszerre Budapest külső kerülete és a főváros egyik meghatározó nemzetközi kaputérsége.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a hozzá kapcsolódó gazdasági térség olyan adottság, amellyel Budapest legtöbb kerülete nem rendelkezik. A XVIII. kerület fejlesztési dokumentumai is stratégiai lehetőségként azonosítják a repülőtéri térség gazdasági potenciálját, valamint a kerület kapuszerepének hasznosítását.

Ez jól összekapcsolható a Településindex egyik fontos tanulságával: a földrajzi helyzet akkor válik valódi fejlődési előnnyé, ha egy település képes azt gazdasági, társadalmi és városi értékké alakítani.

A repülőtér jelenléte önmagában nem garantál gyorsabb kerületi fejlődést. A valódi kérdés az, hogy Pestszentlőrinc–Pestszentimre mennyit képes helyben megtartani és hasznosítani a térség által generált gazdasági aktivitásból, munkahelyekből, tudásból, szolgáltatásokból és innovációból.

Ebben a megközelítésben a peremhelyzet nem feltétlenül hátrány. Megfelelő fejlesztési stratégiával kapuszereppé és versenyelőnnyé alakítható.

3. Lakókerületből többfunkciós városi tér

A következő kérdés az, hogyan erősíthetők tovább a XVIII. kerület helyben elérhető városi funkciói.

A kertvárosias, jó minőségű lakókörnyezet jelentős érték. Egy hosszú távon versenyképes városrésznek azonban emellett megfelelő szolgáltatási, gazdasági, kulturális és közösségi funkciókra is szüksége van.

Ez felértékeli a kerületi alközpontok és fontos városi tengelyek tudatos fejlesztését, a közterületek minőségének javítását, valamint annak vizsgálatát, hogyan kapcsolhatók össze jobban a lakó-, gazdasági, szolgáltatási és közösségi funkciók.

A kérdés tehát nem pusztán az, hogyan lehet még jobb lakóhely Pestszentlőrinc–Pestszentimre, hanem az is, hogyan válhat önállóbb, többfunkciós városi térré Budapesten belül.

4. Nemcsak fejleszteni kell – mérni is kell

A Településindex egyik legfontosabb módszertani tanulsága maga az adatalapú megközelítés.

A városfejlesztés eredményességét nem kizárólag az mutatja meg, hány projekt készült el, mennyi beruházás valósult meg vagy hány négyzetméter közterület újult meg.

A fontosabb kérdés:

mitől és mennyivel lett jobb a kerület?

Javult-e az életminőség? Erősödött-e a helyi gazdaság? Sikerül-e jobban megtartani a képzett lakosságot? Javultak-e a helyben elérhető szolgáltatások? Vonzóbbá váltak-e a kerületi központok? Jobb lett-e az elérhetőség? Erősödtek-e a helyi közösségek?

A mostani adatok már egy jó példát mutatnak erre. A +9 pontos fejlődés pozitív tendencia, ugyanakkor a változatlan 18. hely azt jelzi, hogy önmagában az abszolút javulás nem feltétlenül jelent felzárkózást.

Ezért a következő időszak fejlesztéseinél nemcsak az egyes projektek megvalósítását, hanem azok mérhető társadalmi, gazdasági és városi hatását is érdemes követni.

A rangsor nem ítélet, hanem diagnózis

A XVIII. kerület 18. helyezését ezért nem önmagában érdemes értelmezni.

A Településindex sokkal érdekesebb kérdést vet fel: hogyan lehet a 2014 óta látható fejlődést felgyorsítani úgy, hogy az idővel a kerület fővároson belüli relatív pozíciójában is megjelenjen?

Ehhez több, egymással összefüggő kérdésre kell választ találni.

Hogyan tarthatjuk helyben és hogyan vonzhatjuk ide a képzett lakosságot? Hogyan építhetünk erősebb helyi gazdaságot? Hogyan használhatjuk jobban a repülőtér és a kaputérség kínálta lehetőségeket? Hogyan erősíthetjük a kerületi alközpontokat? Milyen szolgáltatásokra és városi funkciókra van szükség? Hogyan javíthatjuk a közterületek minőségét? És hogyan vonhatjuk be mindebbe a helyi közösségeket?

Az UrbanLab megközelítésében a rangsor nem ítélet, hanem diagnózis.

Az adatok segítenek megérteni, honnan indulunk, milyen irányban haladunk és hol vannak a legfontosabb beavatkozási pontok. A városfejlesztés feladata pedig annak meghatározása, hová szeretnénk eljutni, milyen eszközökkel érhetjük ezt el, és milyen adatokkal tudjuk igazolni, hogy valóban közelebb kerültünk a célhoz.

A XVIII. kerület elmúlt évtizedének +9 pontos fejlődése azt mutatja, hogy van mire építeni. A következő kihívás az, hogy a fejlődésből felzárkózás is legyen.

Források

Egyensúly Intézet: Településindex 2026 – a 3154 magyar település és Budapest 23 kerületének összehasonlító vizsgálata; a XVIII. kerület adatai: 18. helyezés, 27 pont, +9 pontos változás 2014-hez képest, változatlan rangsorpozíció.

Telex: Madzin Emília: Itt vannak az ország legfejlettebb települései, 2026. szeptember 3.

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzata: a kerület településfejlesztési és integrált településfejlesztési stratégiai dokumentumai.