Kevés olyan kerületi intézmény van Magyarországon, amely – méreteit és lehetőségeit tekintve – olyan hatással bír, mint a Budapest XVIII. kerületének Tomory Lajos Múzeuma. Most mégis ez történt: a nemzetközi szakma figyelme a múzeum felé fordult, hiszen a Timothy Ambrose és Crispin Paine szerzőpáros által jegyzett Museum Basics: The International Handbook ötödik kiadásába bekerült, mint kiemelt jó gyakorlat.

A több, mint 400 oldalas, angol nyelvű muzeológiai kézikönyv a világ számos intézményének példáján keresztül mutatja be, hogyan tudnak a múzeumok a 21. század kihívásaihoz alkalmazkodni. A magyar múzeumi szcénából egyedüliként a Tomory Lajos Múzeum esettanulmánya szerepel, mégpedig nem csupán önmagában, hanem a hazai jó gyakorlatok, együttműködések, módszertanok képviseletében.

Egy közösségi múzeum, amely túlmutat önmagán

A Tomory Lajos Múzeum nem klasszikus értelemben vett városi múzeum: helyi beágyazottsága, közösségi működése és stratégiai tudatossága révén vált nemzetközileg is ismert szereplővé. 2008 óta a múzeum célzott fejlesztéseken megy keresztül: új kiállítóhelyek, tematikus gyűjtések, digitális megoldások és interaktív közösségi programok jellemzik működését, melyet fenntartója, a XVIII. kerületi önkormányzat különböző módokon támogat. A főépület jelenleg is folyamatos átalakítás alatt áll, miközben a múzeum  öt kiállítótérrel, évente 20-30 kiállítással és több, mint 15 ezer programrésztvevővel büszkélkedhet.

A helyi identitás megőrzését és bemutatását célzó kezdeményezések – mint a repüléstörténeti kiállítás az Aeroparkban vagy a Kondor Béla emlékszoba – mind példaértékűek. A múzeum aktívan támogat más kezdeményezéseket is, így például a Nemcsics Antal Emlékház működését.

Nemzetközi példakép kismúzeumként

A Museum Basics 10. fejezete, amely a múzeumi vezetés és stratégiai irányítás témáját tárgyalja, a Tomory Lajos Múzeum esettanulmányát „Kis múzeum a nagyvárosban” címmel mutatja be. A választás nem véletlen: a szerzők olyan példát kerestek, amely korlátozott erőforrásokkal, mégis példaértékű módon működik. A magyar ICOM tagjai javasolták az intézményt, amelyet az angol fordítást követően több hazai szakember is lektorált: a miskolci Herman Ottó Múzeum szakértői – elsősorban Tóth Arnold –  illetve Frank Gabriella fordító.

Együttműködés, fenntarthatóság, közösség

A Tomory Lajos Múzeum nemcsak a kiállítótereiben, hanem filozófiájában is különleges. A múzeum valódi közösségi intézményként működik: a kerületben több, mint 90 közintézmény, civil és egyházi szervezet közül sokkal aktív, kölcsönös együttműködéseken alapuló kapcsolatot ápol, aminek köszönhetően olyan, különleges vállalások is megvalósulnak, mint a járvány alatt is futó szabadtéri helytörténeti programok vagy a qr-kódos helytörténeti séták és játékok, amelyek középiskolás diákok bevonásával készülnek.

A múzeum emellett helyet biztosít más szervezetek rendezvényeinek is saját 5000 m²-es kertjében, így otthont ad filmvetítéseknek, unoka-nagyszülő programoknak és környezetvédelmi eseményeknek is.

A siker mögött emberek állnak

A múzeum mindennapjait 11 munkatárs irányítja – közülük 9 szakmai és 2 adminisztratív dolgozó. Munkájukat az elkötelezettség, a nyitottság, a stratégiai gondolkodás és az állandó tanulás jellemzi. A múzeum kiállításainak 2023-ban 134.563 látogatója volt, és ezzel országos összevetésben is figyelemre méltó teljesítményt mutat.

Egy jövőbe mutató múzeumi modell

A Tomory Lajos Múzeum példája azt bizonyítja, hogy a közgyűjtemények sikeréhez nem feltétlenül hatalmas költségvetésre, hanem átgondolt stratégiára, hiteles szakmai munkára, erős közösségi kapcsolatokra és – elengedhetetlen módon – támogató, együttműködő fenntartóra van szükség. Nem véletlen, hogy amikor a megjelenés hírét bemutatták a kulturális kormányzat képviselőinek, az első visszajelzés is ezt emelte ki: nincs sikeres múzeum elkötelezett fenntartó nélkül. A Budapest XVIII. kerületi önkormányzat nem csupán finanszírozója, hanem aktív generálója és partnere is volt a múzeum fejlődésének – enélkül ez a nemzetközi szakmai elismerés sem születhetett volna meg.

A nemzetközi figyelem tehát nemcsak az intézményt, hanem a hazai múzeumi szektort, valamint a példamutató fenntartói hozzáállást is méltó módon képviseli. A XVIII. kerület valóban büszke lehet rá, és joggal tekinthetünk a Tomory Lajos Múzeumra a 21. századi magyar kulturális intézménymodell egyik sikeres példájaként.