Skip to main content

Urban Lab

Ugrás a tartalomra

Hírek

Cooling Havens 2. rész: négy kihívás és három tanulság a Havanna-lakótelepen

A sorozat második kisfilmje a Havanna-lakótelepre néz rá közelebbről: négy összefüggő kihívás, három tanulság az eddigi fejlesztésekből, és a kérdés, amit minden megoldás előtt fel kell tenni.

InnoK Tudásmenedzsment IntézetUrban Lab
2 perc olvasás

Elkészült a Cooling Havens sorozat második kisfilmje. Három és fél percben a Havanna-lakótelepről szól: négy összefüggő kihívásról, három tanulságról az eddigi fejlesztésekből, és arról a kérdésről, amit minden megoldás előtt fel kell tenni.

A lejátszás a YouTube-ra (Google) kapcsolódik. Csak akkor töltjük be, ha rákattintasz.

Kertváros és lakótelep egymás mellett

Budapest XVIII. kerületét sokan kertvárosként ismerik: családi házak, fasorok, árnyékos utcák. Néhány perc sétával azonban már egy kissé eltérő városi környezet tárul elénk. A Havanna-lakótelep a hetvenes évek végén és a nyolcvanas években épült, ma mintegy 13 300 ember él itt — ez Budapest legnagyobb összefüggő lakótelepe. A közterek annak idején funkcionális tervek szerint készültek, nem elsősorban a közösség igényei szerint.

A Cooling Havens budapesti szakmai látogatásának első előadása ezzel a hellyel foglalkozott. A kerület szakemberei megmutatták, hogy a hőségkockázat itt nagymértékben jelen van és mérhető: a sűrűn beépített területek és a kevés árnyék miatt a felszín nyáron jóval melegebb, mint a városi átlag.

Négy kihívás, amit nem lehet külön kezelni

A nyári hőterhelés, a közterek használhatósága, a zöld és kék infrastruktúra hiánya — az esővíz jelentős része helyben történő hasznosítás helyett a csatornába kerül —, valamint a parkolás: a gépjárművek számának növekedésével több helyen a zöldfelületek rovására alakítottak ki parkolókat. Ahogy az előadók hangsúlyozták, egyiket sem lehet a többitől függetlenül megoldani.

A hőség ráadásul nem mindenkit sújt egyformán. A lakótelepen sok idős ember és szerényebb körülmények között lévő háztartás lakik — nekik van a legkevesebb lehetőségük kimenekülni a melegből.

Ami eddig megvalósult

Megújult a Kondor Béla sétány, újjáépült a Havanna piac, amely 2024-ben a FIABCI Magyarország különdíját kapta, és két közösségi kert is létrejött. Ezek népszerűsége minden várakozást felülmúlt, ezért bővíteni kellett őket — a kertekben fűszernövények, virágok és zöldségek teremnek, többek között paradicsom, saláta és bazsalikom.

Három tanulság

Az első: a használat ugyanolyan fontos, mint a tervezés. A második: a részvétel tulajdonosi szemléletet teremt — aki formálja a teret és dolgozik a folyamatban, az vigyáz is rá. A harmadik: a fenntartást az első naptól tervezni kell, költségvetéssel és felelősökkel együtt.

A következő tesztterület

A Havanna utca 64–75. következik: egy régi, alulhasznosított játszótér, amely ma inkább átjáró, mintsem a felhőtlen gyermeki játék helye. A lakossági felmérésben 306 lakos vett részt; 96 százalékuk szerint a felújítás szükséges, és 84 százalékuk legalább hetente egyszer használja a teret.

Mielőtt bárki megoldást javasolt volna, egy kérdést kellett feltenni. Ahogy az athéni projektmenedzser, Dimitris Karapanos fogalmazott: ne azt kérdezzük, hova tehetünk esőkertet vagy szenzort, hanem azt, milyen problémát akarunk megoldani pontosan ezen a helyen.

A sorozat első része és a projekt részletei a Cooling Havens oldalán találhatók, a szeptemberi látogatás teljes beszámolója pedig a Budapest Site Visit aloldalon.

Források

Cooling Havens 2. rész – A Havanna-lakótelep: négy kihívás, három tanulság. InnoK Tudásmenedzsment Intézet, 2026. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, a European Urban Initiative (EUI) keretében valósul meg.