Hírek
Kisfilm a Cooling Havensről: Athéntól a Havanna-lakótelepig
Hat percben a teljes történet: mi az a Cooling Havens, miért forrósodnak a városok, és mit tanult egymástól négy európai város szeptemberben a Havanna-lakótelepen. A film a projekt oldalán is megnézhető.
Elkészült a Cooling Havens projekt első kisfilmje. Hat percben végigveszi, mi az a Cooling Havens, miért forrósodnak a városok, és mi történt szeptemberben a Havanna-lakótelepen, amikor három napra a XVIII. kerület lett az európai tudáscsere helyszíne.
A lejátszás a YouTube-ra (Google) kapcsolódik. Csak akkor töltjük be, ha rákattintasz.
Mit mutat be a film?
A Cooling Havens az Athén városa által vezetett projekt, amely az Európai Városi Kezdeményezés (European Urban Initiative) támogatásával valósul meg. Célja, hogy a forrósodó városokban olyan közterek szülessenek, amelyek árnyékot, hűvöset és találkozási lehetőséget adnak az ott élőknek.
A projektben tizennégy partner dolgozik együtt: városok, szakemberek és közösségi szervezetek. Athén hat helyszínen nyolcezer négyzetméternyi új zöld és kék infrastruktúrát épít, és huszonöt szenzorral méri a hatását. Amit ott megtanulnak, megosztják a transzferpartner városokkal — köztük a belgiumi Roeselare-rel és Budapest XVIII. kerületével.
A film a jelenség hátterét is áttekinti: a sarki jégtakarók olvadásától az óceáni áramlási rendszerek gyengülésén át a közép-európai hőhullámokig, a városi burkolatok hőtárolásáig és az egyre intenzívebb csapadékig. A városi alkalmazkodás ezért nemcsak a hőség mérsékléséről szól, hanem a csapadék helyben tartásáról és hasznosításáról is.
Három nap a Havanna-lakótelepen
2026. szeptember 7-én érkeztek meg a partnerek Athénból, Roeselare-ből, Szófiából és Spanyolországból. Másnap a Polgármesteri Hivatalban kezdődött a munka: előadások a lakótelep hőségéről, zöldfelületeiről és parkolási gondjairól, majd terepszemle.
A mintegy 13 300 lakosú Havanna Budapest legnagyobb összefüggő lakótelepe. A kiterjedt burkolt felületek, a kevés árnyék és az épületek között felhalmozódó hő miatt itt különösen fontos a nyári hőterhelés mérséklése. A közel ötórás bejárás a Kossuth Lajos tértől a lakótelepi közösségi kerteken át a Havanna utca 64–75. közötti régi játszótérig, a leendő projekt helyszínéig vezetett. A napot a Bókay-kertben zárták, ahol bemutatták, hogyan született több mint ezer lakos véleményéből, majd egy közösségi gyűlés munkájából a kert fejlesztési iránya.
A harmadik napon a partnerek a saját tapasztalataikat mutatták be: Athén egy kétezer éves vízvezeték vizét tisztítja meg innovatív módon öntözésre, Roeselare a betonfelületek alternatív hasznosítását, Szófia egy buszmegálló mellé épített klímamenedéket, az Athéni Műszaki Egyetem pedig azt, hogyan lesz a szenzorok adataiból döntés. A World Café műhelymunka asztalainál már a megvalósítás volt a téma: engedélyek, finanszírozás, fenntartás, ütemezés.
Mit viszünk tovább?
A tudástranszfer nem másolás, hanem adaptálás — a budapesti klímára, a hazai szabályokra, az infrastruktúrára és a Havanna lakóinak mindennapjaira. Az athéni tapasztalat egy mondatban: egy jó ötletnek egyszerre kell műszakilag megvalósíthatónak, a lakók által elfogadottnak, engedélyezhetőnek, megfizethetőnek és fenntarthatónak lennie — és ezzel az öt szemponttal kell az első naptól tervezni.
A XVIII. kerület így nemcsak egy helyi problémára keres választ, hanem egy európai tudáslánc része lett. A Havanna mintaprojekt ezzel indul: kicsiben, mérhetően, a lakókkal együtt. A projekt részleteit a Cooling Havens oldalán találod, a szeptemberi látogatás teljes beszámolóját pedig a Budapest Site Visit aloldalon.
Források
Cooling Havens – Athéntól a Havanna-lakótelepig | Európai tudástranszfer a XVIII. kerületben. InnoK Tudásmenedzsment Intézet, 2026. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, a European Urban Initiative (EUI) keretében valósul meg.